Gyorsételek és a vércukorbetegség

2010 június 22. | Szerző: martadne

 

A vércukorbetegség és a gyorsételek

 

Sokszor hallottuk már, hogy a gyorsételek túlzott
fogyasztása káros az egészségre, elhízást okoz többek között. Egy svéd
kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy az a gén, amely az izmok
zsírégető-képességét befolyásolja, megváltozhat, ha túlzottan sok gyorsételt
fogyasztunk. A sejtek megváltoznak, a sok zsírral eltelnek, és az inzulint nem
képesek fogadni, így „cukorbetegekké” válnak. Azelőtt hasonló folyamatot már
megfigyeltek a 2-es típusú cukorbetegek izomsejtjeiben, most viszont mindezt az
egészséges izomsejtekben is ki tudták mutatni.

A kísérlettel bebizonyították, hogy az étkezési szokásaink
mennyire befolyásolják a génjeinket.

 

Mi ebből a tanulság? Még ha nem is szenvedünk 2-es típusú
cukorbetegségben, akkor is vigyáznunk kell a megfelelő zsírbevitelre, ne vigyük
túlzásba. Mi magyarok sajnos hajlamosak vagyunk sok zsírral készült igazán
magyaros ételeket enni. Azt azonban ne felejtsük el, maradhatunk étkezésünkben
is magyarok, ha mérsékeljük a zsír mennyiségét főzéskor. Azt sokan nem tudják,
hogyha például kacsát, libát vagy csirkét tálalunk fel, sütéskor, főzéskor le
lehet venni a bőrét, amely alatt szintén ott a zsír. Most biztosan felhördülnek
páran, hogy ropogósra sütve az a legfinomabb rész, de nagyon finom és sokkal
egészségesebb, ha sütés-főzés előtt inkább eltávolítjuk.

Terhességi diabétesz esetén különösen figyeljünk erre. A
babának is szüksége van kevés zsírra a fejlődéséhez, de az a kevés, amit mi
elfogyasztunk, neki bőven elég. A diabetológián is figyelmeztethetnek a kevés
zsírbevitelre.

 

Tavaszi zöldséges csirkecomb

 

Hozzávalók:

 

2 egész csirkecomb (alsó, felső)
2 nagyobb krumpli (100 g-ban 20 g CH)
2 nagy sárgarépa (100 g-ban 8 g CH)
1 kisebb fej zöldsaláta
1/2 fej hagyma
1 evőkanál almaecet
2 kávéskanál ételízesítő
1 kávéskanál lenmag
1/2 deci bor

só ízlés szerint

bors ízlés szerint

Pác:
2 kávéskanál mustár
2 evőkanál bor
1 kávéskanál szójaszósz
1 evőkanál olívaolaj

 

 

Elkészítés:

 

A csirkecombokat megmossuk, lehúzzuk róla a bőrt, és konyhai
törlőkendővel szárazra törljük. A mustárból, szójaszószból, 1 evőkanál olajból,
és 2 evőkanál borból pácot készítünk. Sóval, borssal ízesítjük, és egyenletesen
bekenjük vele a combokat, majd éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap a húsra
ráöntjük a fél deci bort, és előmelegített sütőben pirosra sütjük. A krumplit
és a sárgarépát megtisztítjuk, hasábokra vágjuk, és papírtörlővel megtöröljük,
hogy ne legyen nedves. 2 evőkanál olajat öntünk egy tepsibe, beleöntjük a
krumpli-répa keveréket, ételízesítővel megszórjuk, és a sütőben pirosra sütjük.
A salátát megtisztítjuk, megmossuk, leszárítjuk, kisebb darabokra tépkedjük,
tálba tesszük. A fél hagymát apróra vágjuk, a salátához adjuk, tetszés szerint
sóval, borssal ízesítjük, meglocsoljuk 1 evőkanál almaecettel és egy evőkanál olívaolajjal.
Összekeverjük, tetejére 1 kávéskanál lenmagot szórunk és legalább 1 órán át
állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

 

 

Itt inkább a krumpli és a sárgarépa nyomja a latba a több
szénhidrátot, ezeket kikalkulálva lehet odafigyelni az étel
szénhidráttartalmára. Jó étvágyat!

Húsvéti receptek

2010 március 31. | Szerző: martadne

 

Mivel nyakunkon a húsvét, szeretnék néhány receptet
megosztani veletek, amiket az ünnepekkor kipróbálhattok.

 

Az első a tojásos spenótleves (aki inkább a sóskáért rajong,
nyugodtan készítheti abból is), amit eddig inkább főzelékként használtunk fel,
most más megvilágításba kerül:

 

Hozzávalók: (Össz.: 20-22 g CH)

 

2 tojás

2 ek. vaj

1 ek. liszt (ha lehet, teljes kiőrlésű) (8 g CH, ha nem
teljes kiőrlésű)

7,5 dl zöldségalaplé

4 gerezd fokhagyma

40 dkg spenót / sóska (8 g CH) vagy 20 dkg mirelit spenót /
sóska (4 g CH)

Só

2 dl tejszín (6 g CH)

Olaj

 

Elkészítés:

A tojásokat főzzük keményre, majd pucolás után vágjuk őket
hosszában vastagabb szeletekre. A megolvasztott vajon megpirítjuk a lisztet, és
simára keverjük egy kicsi zöldségalaplével, majd a többit is hozzáöntve
felfőzzük. Beletesszük a 2 gerezd vékonyra szeletelt fokhagymát, és kb. 10
percig közepes lángon főzzük. Ha a spenót vagy a sóska friss, alaposan
megmossuk, ha pedig mirelitet használunk, előre olvasszuk ki, és tegyük a
levesbe. Hozzáadjuk a tejszínt, pár percig főzzük, majd botmixerrel pürésítsük.
Megsózzuk, és már merhetünk is a tányérra belőle. Mellé két gerezd felaprított
és kevés olajon megpirított fokhagymát ehetünk, a levesbe pedig az előzőleg
keményre főtt tojást tesszük.

 

Ha nem tudjuk, mi fán terem a zöldségalaplé, íme a receptje:

Zöldségalaplé (forrás:
www.desszert.eu)

Hozzávalók (kb 11.5 literhez)

1.32 l víz
0.61 fej vöröshagyma
100150 g sárgarépa
4060 g zellergumó
4060 g petrezselyemgyökér
23 db babérlevél
3.35 szem egész feketebors
ízlés szerint só

Elkészítés:

1. Mérjük ki a hozzávalókat.

2. Hámozzuk meg, mossuk le a zöldségeket, és nagyjából egyforma
darabokra vágjuk fel – a vöröshagymát elég félbevágni.

3. Most mérjük ki a lábasba a receptben szereplő vízmennyiséget, és
forraljuk fel. Ha felforrt a víz, tegyük bele a zöldségeket, a fűszereket, és a
sót is. Közepes hőfokon – gyöngyözve – addig forraljuk a vizet fedő alatt, míg
a zöldségek jó át nem főnek, meg nem puhulnak.

4. A lefőzött zöldségalaplevet egy szűrőn keresztül szűrjük kancsóba,
és máris kaptunk 11.5 liter
gyönyörű zöldségalaplevet. A megfőtt zöldségeket akár köretként is tálalhatjuk
valamilyen ételhez.

A főétel a következő lehet: Fokhagymás-mustáros kacsasült.
Egy személyre 20 g CH.

 

Hozzávalók 4 személyre:

 

1 pecsenyekacsa

4 dl sovány tejföl

4 közepes fej vöröshagyma

1 fej fokhagyma

1 hegyes csípős paprika

1 ek. mustár

1 mokkáskanál őrölt feketebors

Só ízlés szerint

 

Elkészítés:

 

A kacsát darabjaira vágjuk, felesleges hájára és a bőrből
kilógó zsírra nincs szükségünk, így azt eltávolítjuk, de a bőrt meghagyjuk, és
egészen a húsig beirdaljuk (párhuzamos csíkokkal bevagdaljuk). Mindkét oldalát
megsózzuk és megborsozzuk. (Közben előmelegíthetjük a sütőt. Ezt azért írtam
ide, mert én mindig akkor ocsúdok fel, mire a receptben az a rész következik,
hogy „és az előmelegített sütőbe toljuk”. J) A húsos felét
megkenjük mustárral. A kacsadarabokat nagy tepsibe tesszük, és körberakjuk a
negyedekre vágott vöröshagymával, felkarikázott paprikával, és az összezúzott
fokhagymával. A tejfölt enyhén megsózzuk, megborsozzuk, és a húsok tetejére
öntjük. Alufóliával szorosan letakarjuk, és a forró sütőbe tesszük. Másfél
óráig közepes lángon pároljuk. Ezután kivesszük a húsdarabokat a tepsiből,
leöntjük a levét (de nem dobjuk ki), és a már puha húst visszatesszük a sütőbe
fólia nélkül, hogy pirosra sülhessen a teteje. A levét lezsírozzuk. (Ezt úgy
érhetjük el, ha néhány jégkockát konyharuhába kötünk, és a zsíros lébe mártjuk.
A jégkockától ugyanis megdermed a zsír, és ráragad a konyharuhára. Addig kell
ezt ismételni, ahányszor csak szilárd zsírréteg képződik a konyharuhán.) A
szaftot ezután a felére forraljuk, és a hús mellé tálaljuk. Nagyon finom!

 

És a végére egy finom desszert: Csokoládés rombusz
(szeletenként 5 g CH)

 

Hozzávalók egy kb. 22×28-as tepsihez:

 

10 dkg diabetikus csokoládé

12,5 dkg darált mogyoró

10 dkg vaj

5 dkg gyümölcscukor

3 tojás

6 dkg liszt

½ ek. kakaópor

30 szem mogyoró

Vaj a formához

 

Elkészítés:

 

A sütőt 160 fokra előmelegítjük, a tepsit kikenjük vajjal. A
10 dkg vajat és a cukrot habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásokat, a lisztet, a
kakaóport, a reszelt csokit, és a mogyorót, majd a tepsibe simítjuk.
Rombuszokat rajzolunk bele, és mindegyikre teszünk 1 szem mogyorót. A sütőben
középen, légkeveréses sütőben 150 fokon 35 percig sütjük, majd felszeleteljük.

 

 

 

Kellemes Húsvéti Ünnepeket és sok locsolót kívánok
mindenkinek!

Saláták a terhesség alatt

2010 március 12. | Szerző: martadne

 

Eddig azt hittem, salátát csak nyáron fogyasztunk, de
tévedtem. Sorban bukkanok különféle tartalmú salátákra, amelyek nem kizárólag
salátalevélből vagy valamilyen zöldségféléből készülnek. Ilyen például a
csirkemájas saláta is, amelyhez a következő hozzávalók szükségeltetnek:

 

• 40
  dkg csirkemáj
• 3
  ek. olaj
• 1
  fej zöldsaláta
• 1
  fej színes saláta v. csomagolt kevert saláta
• 20
  dkg sárgarépa
• 2
  ek. vágott snidling
• Só
• Bors

 

Paprikakrémhez:

• 40
  dkg húsos piros paprika
• 1 dl
  olívaolaj
• 2
  ek. balzsamecet

 

Elkészítése:

 

A paprikákat láng felett vagy forró sütőben feketésre
sütjük, majd konyharuhával letakarva hagyjuk pár percig pihenni. Ezután
eltávolítjuk róluk a megperzselődött héjat, megmossuk a és kimagozzuk.
Pépesítjük a paprikahúst olajjal, balzsamecettel, sóval és borssal. Ezt a
krémet egy ideig félretesszük.

A zöldségeket, salátákat alaposan mossuk meg, a salátát
tépkedjük darabokra, a répát pedig vékony csíkokra metéljük.

A csirkemájat serpenyőben, kevés, forró olajban megsütjük,
közben megsózzuk, és megborsozzuk. Végül pedig tányérra tesszük az összekevert
salátákat és a répát, megszórjuk snidlinggel, alaposan nyakon öntjük
paprikakrémmel, és a májjal együtt fogyasztjuk.

 

Ha a paprikát gázláng felett sütjük, ne kézzel vagy
fogókesztyűvel tegyük, mert megéghet! Célszerű inkább kétnyelű húsfogót
használni.

 

 

 

Jó tudni, hogy a húsokban, belsőségekben cink található,
amely az enzimek működését, vitaminok (főleg folsav) beépülését segíti. A húsok
és belsőségek érdeme nem csak ebben mutatkozik meg, vasat is tartalmaznak, amely
vérfestékben (hemoglobin), izomfehérjében, enzimek alkotórészeiben,
vasraktárakban (máj, lép, csontvelő) van jelen a szervezetben.

A már felszívódott vasat a szervezet nem üríti ki, hanem
megőrzi, konzerválja arra az esetre, amikor kevés a vasbevitel. Ilyenkor a
vasraktárból pótol a szervezet.

A táplálékból a vas felszívódása annál nagyobb, minél
kevesebb van a vasraktárakban. A felszívódás foka függ az ételben található vas
milyenségétől. A húsban levő hem vas könnyebben felszívódik, mint a növényekben
megtalálható. Húsból több szívódik fel, mint zöld növényekből, ezt a C-vitamin
elősegíti, a tej, teák csökkentik a felszívódást, ezért ha az orvos
vaskészítményt rendel, azt vízzel, ásványvízzel célszerű bevenni, kivéve a
rágótablettát, amit önmagában kell elrágcsálni.

A májban réz is található, amely a vörösvérsejtek
képzéséhez, csontok növekedéséhez, enzimek jó működéséhez szükséges. A fejes
salátákban, zöld levelű zöldségekben és a májban is sok a folsav, amely
legfőképp a terhesség első szakaszában, de később is hasznos, ugyanis hiánya
fejlődési rendellenességet, vetélést, koraszülést okozhat. A folsav segíti a
B12-vitamin, a zsírok, CH-ok hasznosulását. Sok helyen javasolják, hogy a
tervezett fogamzás előtt egy hónappal, az első 12 hétben folytatni kell a
folsav bevitelét. Szervezetbe juttatni kétféleképp lehet: táplálékkal, illetve
tablettával. Beépüléséhez B6, C vitamin és cink szükséges. Tárolás és főzés
miatt a folsav mennyisége csökken a táplálékban, és az emésztőcsatornából való
felszívódása is korlátozott, ezért javasolják az orvosok a tablettás
utánpótlást. Terhességvédő vitamin formában is lehet szedni.

És hogy tovább folytassuk a májban található vitaminok
sorát, itt a B12 vitamin is, amely a vörösvérsejt felépítésének egyik fontos
eleme, hiányát szédülés, vérszegénység jellemzi. Főleg a terhesség első
időszakában nagyon fontos. Az A-vitamin is megtalálható a májban, ez a
növekedés vitaminja, növényi és állati táplálékban is van. Elővitaminja a
béta-karotin. Zsíroldékony, ezért a szervezet elraktározza.

 

Mikor a csirkemájas salátánkat fogyasztjuk, gondoljunk arra,
mennyi jót teszünk éppen a saját és a kisbabánk egészségéért.

 

100 g csirkemáj 1 g szénhidrátot tartalmaz, a sárgarépa 200
grammja pedig összesen 16 g szénhidrátot tartalmaz, a paprikában,
zöldsalátában, snidlingben pedig nagyon kevés van, vehetjük, hogy összességében
20 g CH-ot tartalmaz ez a saláta. Mindenkinek jó étvágyat és jó egészséget
kívánok!

 

Ha bárkinek hozzáfűznivalója vagy kérdése, problémája lenne
a receptekkel vagy a leírtakkal kapcsolataban, nagyon szívesen veszem, és
megpróbálok a legjobb tudásom szerint válaszolni. Az eddigiekben is köszönöm
Mokaszin és Nagymami kommentjét!

Tízórai és uzsonna

2010 február 23. | Szerző: martadne

 

Íme
két példa tízóraira és uzsonnára:

 

Tízóraira: (20-21 g CH)

 

1 doboz natúr joghurt (5 g CH) vagy 0%-os joghurt (6 g CH) ,
24 g natúr müzli (15,3 g CH).

 

Uzsonnára:

 

Egy 80 g-os banán (20 g CH)

 

 

Tízóraira illetve uzsonnára lehet akár 34 grammos kiflit (20
g CH) enni valamilyen szalámival, bár ezt ne gyakran tegyük, mert a szalámikban
sajnos sok a zsír, és persze az ismeretlen anyag… Ha tudjuk, inkább
helyettesítsük grillezett sovány csirkemell- vagy pulykamellfilével, vékony
szelet, kevés olajban sütött rántott hússal, és fejessalátával, endíviával,
káposztalevéllel vagy akár pár szelet uborkával (mindegy, hogy ecetes uborkával
vagy simával). Ha abszolút nem jut időnk tízóraira vagy uzsonnára sütögetni,
mert történetesen dolgozunk, akkor maradhat a szalámi valamilyen zöld
feltéttel. Lehet kapni salátamixet a szupermarketekben, ezek jól tárolhatók a
hűtőszekrényben vagy a mélyhűtőben. Próbáljuk meg a legfrissebbet kiválasztani,
és azt, amelyikben többféle saláta van. Persze váltogathajuk is azzal, amely
csak egy vagy kétfélét tartalmaz, így egy kicsit változatosabb lesz az
étkezésünk. Otthon csak alaposan meg kell mosni a felhasználás előtt, és már
kész is van az egészséges tízórai ill. uzsonna.

 

Aki például 15 g CH-ra szorítkozhat csak, itt Mokaszin
kommentjére gondolok, azoknak ez az utóbbi variáció alkalmas lehet, de csak kb.
30 g-os kiflivel, illetve kipróbálhatják a Wasa extrudált kenyeret, ebből egy
szelet csak 7 g CH-ot jelent. Tízóraira, uzsonnára 2 szeletet is megehetünk
belőle, mellé pedig akár párolt halszeletet is készíthetünk. Ha nem burgonya
volt az ebéd, akkor ez héjában megsütve nagyon finom főtt vagy sült virslivel.
Ehhez 100 g burgonya elegendő, és annyi virsli, amennyi jólesik, és mivel hús,
nem tartalmaz szénhidrátot.

 

Mi a helyzet akkor, ha rágcsálnánk valamit, vagy két étkezés
között ránk tör a farkaséhség? Keverjünk össze kevés túrót (40-45 grammot) és
tejfölt (50 grammot), picit sózzuk meg, tehetünk még bele snidlinget,
bazsalikomot, petrezselymet, borsikafűt és egy pici vöröshagymát. Isteni lesz.
Vagy rágcsáljunk répát, mint a nyuszik, de ehetünk paradicsomot, paprikát,
retket is magában. Tökmagot (100 grammban 4 g CH van), illetve napraforgómagot,
pisztáciát (mindkettőből max. 25 grammot, ez 3 g CH) is fogyaszthatunk, persze
ne sokat egyszerre. A mandula is tökéletes, ebből 50 gramm 3,5 g CH-ot jelent.

 

És ami még fontos lehet: ha bírja a gyomrunk a savanyút,
akkor igyunk étkezés után egy pohár limonádét cukor vagy édesítőszer nélkül,
ehhez elég egy negyed kifacsart citrom leve és 2-3 dl ásványvíz. Ehetünk a
főételhez savanyú káposztát is, persze akkor, ha mennek egymáshoz a hozzávalók.
Ez jól jöhet, mert a citrom és a savanyú káposzta leviszi a vércukorszintet,
nekem legalábbis bevált ebből a szempontból. Mindkettő egészséges, C-vitamint
tartalmaz, úgyhogy még a nátha elkerülésére is hasznunkra lehet. A citromot
mindig alaposan, meleg vízben mossuk meg, mert a héját tartósító anyaggal
sprayzik be, hogy bírja az utazást hazánkig…

Brokkoliról

2010 február 9. | Szerző: martadne

 

Ma a következő, egészséges levest ajánlom mindenkinek:

 

Brokkolikrémleves (22
g CH)

 

Hozzávalók:

60 dkg brokkoli (12 g
CH)
3 dkg margarin
5 dkg vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 dl tej (5 g CH)
1 dl tejszín (5 g CH)
8 dl víz
só, bors

Elkészítés:

Feldaraboljuk
a brokkolit, de néhány szép rózsát vegyünk ki belőle. A margarint
felmelegítjük, és a brokkoli darabokat, valamint az apróra vágott hagymát 5
percig pároljuk benne, végül hozzáadjuk a szétnyomott fokhagymát. Felöntjük a
vízzel, tejjel, tejszínnel, és felforraljuk. Lefedve 15 percig főzzük. Ezután
turmixgéppel pépesítjük, és megszórjuk sóval valamint borssal. A félretett
brokkolirózsákat a levesbe tesszük, majd tálaljuk. 


A brokkoli sok vitamint tartalmaz, legfőképp béta-karotint,
folsavat (B₉) és C-vitamint, de jelentős a B₁, B₂,
B₃, kalcium és vastartalma is. Fontos szerepe van a rákmegelőzésben.

 

A béta-karotin hasznos tápanyag a testünk regenerálódásában,
ezáltal lényeges terhesség alatt a magzat sejtjeinek fejlődéséhez. Megtalálható
a piros, narancssárga színű gyümölcsökben és zöldségekben is, például a
paradicsomban, sárgarépában és a narancsban.

 

A 20-25. héten alakulnak ki a magzat fogkezdeményei.
Ilyenkor nem szabad túl sok narancsot, sütőtököt, sárgarépát fogyasztani, mert
ezek nagy festéktartalmúak, és a magzati fogcsírákban a mészhez kötődik a
festékanyag. Mindez egy egész életre elszínezheti a gyermek fogait. Az étrend
legyen kálciumban és vitaminokban gazdag.