Miért, hogyan alakul ki a terhességi diabétesz?

2010 február 7. | Szerző: martadne |

 

Két héttel a kiírt időpont előtt a nőgyógyászom befektetett
a kórházba, hogy mint terhességi cukorbetegséggel kezelt kismama szem előtt
legyek, ha bármi történik. Megkérdeztem tőle, miért szükséges ez. Elmondta, de bárcsak
ne tette volna. Hosszasan sorolta a terhességi diabétesz szövődményeit, milyen
veszélyek leselkedhetnek rám illetve a babára nézve. Vagy két – három percen
keresztül csak beszélt, vagyis, hogy felsorolt, mert abban alany, állítmány nem
volt. Mit mondjak, eléggé beijedtem. Csak annak örültem, mindezt nem a
terhesség elején taglalta nekem. Amúgy is féltem egy kicsit, mint első gyermeket
szülő, tartottam a szüléstől, és mint minden kismama attól is, nehogy baja
legyen a babának. Na, innentől kezdve aztán duplán aggódtam. Bár addig is
rendesen betartottam a diétát, mégis meg voltam szeppenve. A következőkre
emlékszem a felsorolásból:

–         
vetélés

–         
elhúzódó szülés

–         
a terhesség során a húgyutak, nemi szervek fertőzései

–         
nagy súlyú baba

–         
fájásgyengeség szülés során

–         
idő előtti burokrepedés

–         
koraszülés

–         
császármetszés

–         
magas vérnyomás stb.

Arra is emlékszem, mindig megkérdezte, nem dagadnak-e meg a
lábaim, bokáim. Szerencsére ezzel sosem volt problémám. (A felsorolásból
természetesen nem emlékszem mindenre, de a második babánál már rutinosabb és
mazohistább voltam, rákérdeztem még egyszer, csak hogy tudjam, mire számítsak.
🙂

 

De hogy miért is alakult ki nálam terhességi diabétesz? Nálunk
tudom, hogy a nagymamánál kezdődött. Négy gyermeke született, abból egy volt
kb. 4 kg körüli. Mivel a terhesség amúgy is megbolygatja az inzulinháztartást,
valószínűleg neki is akkor kezdődhetett a cukorbetegsége, csak annak idején ezt
nem vizsgálták. Mire időskorba lépett, kiderült a magas vércukor, így diétára
fogták. Be is tartotta, ebből nem származott különösebb problémája. Mivel a csökkent
glülóztolerancia öröklődik, anyukám, és őáltala a nővérem és én is tovább
kaptuk a génjeinkkel. Bár nővérem még nem volt várandós, nála is rábukkantak a
magas vércukorszintre az orvosok, nálam viszont a terhesség alatt derült ki. A
családi halmozódás tehát felerősítette a gyanút, hajlott koromra nekem is
számolnom kell a cukorbetegséggel, ha nem vigyázok. Ezért ajánlotta a
diabetológián a szakorvos, hogy a szülés után is folytassam a diétát.

Terhességi cukorbetegségre hajlamosít az elhízás, az, ha
valakinek már volt spontán vetélése, császármetszéssel szült, vagy nagy súlyú
kisbabája született előzőleg.

Dr. Csákány M. György (osztályvezető főorvos a Jahn Ferenc
Dél-pesti Kórházban) így ír a testünkben lezajló folyamatról:

”A vérben keringő cukor
szintjének szabályozása főként a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának
hatására történik. Inzulin hatására a cukor bejut a sejtekbe, ott
felhasználódik: energiává alakul. A sejtek ezen a módon jutnak energiához,
azaz, ha nincs cukor vagy nincs inzulin a vérben a sejtek károsodnak. Cukor
inzulin nélkül is bejuthat a sejtekbe, de ilyenkor a felhasználása a sejten
belül nagyon rossz, olyan melléktermékek képződnek melyek a sejtet mérgezik. Ha
nincs (elég) inzulin a vérben azt a betegséget hívjuk cukorbetegségnek. Terhességi
cukorbetegségnek azt nevezzük, mikor az inzulin hiányt a terhesség alatt
fedezik fel. Ilyenkor az anya termel inzulint, mégis inzulin hiány alakul ki,
mert a terhesség alatt sokkal többre és a terhesség előre haladtával egyre
többre van szükség, mint nem terhes állapotban.  Az inzulin igény
növekedésének oka a lepényi hormonok miatt van, ezek a hormonok rontják az
inzulin hatékonyságát, ezért a normális vércukor szint fenntartására egyre több
inzulint kell az anyának termelni. Ha erre nem képes, a cukorszint kezdetben
étkezés után lesz magas, majd ha a hiány növekszik már az éhomi vércukor is
elkezd emelkedni és a sejtekben méreg (aceton) szaporodik fel.

A lepény sejtjei rendkívül
intenzív munkát végeznek, sok cukorra és inzulinra van szükségük.

A magzat is termel inzulint.
Az inzulin igen nagy molekula, nem jut át a lepényen, ezért az anya és a magzat
inzulinja nem keveredik. A magzat annyi inzulint termel, amennyire szüksége van
ahhoz, hogy a normális vércukor szintet fenn tudja tartani.

A cukor csaknem gátlás nélkül
jut át a lepényen. Ha az anya cukorbeteg, azaz vérében tartósan sok a cukor,
akkor igen sok cukor jut át magzatba. Ekkor a magzatnak sokkal több inzulin
kell termelni, hogy a túlkínálattal lépést tartson. Mivel a magzat
hasnyálmirigye egészséges, elegendően sok inzulint is fog termelni, és így
képes arra, hogy fenntartsa saját normális vércukorszintjét.

 A
károsodások ezekből a tényekből vezethetők le:

a.      
Károsodik a lepény, mert az inzulin hiány hatására sejtjei károsodnak, un.
lepényelégtelenség lép fel, romlik a magzat oxygén és tápanyag ellátása.
A  legsúlyosabb esetben oxygénhiány lép fel és a magzat méhen belül
elhalhat.

b.     
A cukor (energia) túlkínálat következtében a magzat „hízik”, létre jön a
cukorbetegek „nagy magzata” jellegzetes képe. Ez a súlygyarapodás elsősorban a
hasi szerveket érinti (nagy máj, lép) és a zsírfelszaporodás mellett
főleg  víz felszaporodás (orvosi szóval ödéma) lép fel. Az ödéma zavarja a
szervek működését is. A nagyobb tömegű (súlyú) magzatnak több oxygénre lenne
szüksége, de a lepényelégtelenség miatt erre nincs mód.

c.      
A magzat hasnyálmirigye „megszokja” a cukortúlkínálatot és jelentős inzulin
túltermelés jön létre. Ha a lepény egyre rosszabb működése miatt a cukorbevitel
is csökken, akkor a magzatban hirtelen leeshet a vércukor szint, a magzat agya
hirtelen nem kap elég cukrot, károsodhat, vagy a magzat méhen belül meg is
halhat.

 Mint látjuk az a. – b. – c. pontban leírtak
egymással összefüggésben okoznak magzati károsodást. 

d.     
A nagy magzat sérülékenyebb, szülés alatt könnyebben éri károsodás, ennek
megelőzésére gyakrabban kell császármetszést végezni.

e.      
A szülés után a magzatot a vércukor szint gyors csökkenése veszélyezteti: a
cukortúlkínálat megszűnése miatt a magzati inzulin túltermelés eltünteti a
vérből a cukrot, súlyos agyi károsodás jöhet létre. A vizenyős magzati szervek
működése hibás. Mivel a véralvadási faktorokat a máj termeli, ennek hibás
működése esetén véralvadási zavar, legsúlyosabb formájában agyvérzés jöhet
létre. A szív hibás működése következtében a magzat nehezen tud a megváltozott
körülményekhez alkalmazkodni.

f.       
A jelentős tárolt víz kiürülése miatt a szülés utáni súlyveszteség a
szokásosnál lényegesen nagyobb lehet, de ennek következtében a vér besűrűsödik
és mind a szívre, mind a májra fokozott munkát ró.

 Ezek a legfontosabb és legveszélyesebb dolgok,
melyek a cukorbeteg anya magzatát veszélyeztetik. Súlyosságuk a
vércukorszinttel függenek össze. Minél korábban ismerik fel és kezdik kezelni
az anya betegségét (ismert cukorbeteget már a terhesség előtt) annál kevésbé
lépnek fel ezek a szövődmények. Az inzulin felfedezése előtt az anyák
egyharmada és a magzatok 80%-a nem élte túl a terhességet, ma, megfelelő szűrés
és hozzáértő kezelés mellett az egészségesen születés esélye azonos a nem
betegek esélyeivel!”

 

Szerencsére, akinek enyhébb lefolyású a terhességi
diabétesze, diétával kordában tudja tartani. Vannak, akik rászorulnak a plussz
inzulinra, de fontos, hogy emellett is betartsák a diétát, illetve rendszeresen
járjanak diabetológiai szakrendelésre, ahol jobb esetben odafigyelnek rájuk, és
figyelemmel kísérik a vércukorszint alakulását. (Hallottam már olyanról, akinek
a terheléses vércukorvizsgálatnál kiderült a baj, de a diabetológián alig
figyeltek rá.) Az, hogy kinek szükséges inzulin, függ az orvostól, ugyanis van,
akinek picivel 7 fölötti értékre már fel is írták, míg másoknak csak diétát
rendeltek el. A diéta is kritikus pont, a szakorvos állapítja meg, kinek
mekkora szénhidrátmennyiséget kell elfogyasztania egy nap, ez 150 grammtól 180
grammig terjedhet, bár hallottam olyanról is, aki 200 grammot ehetett.

 

És a végén egy diétás ebéd ötlete annak, aki ebédre 50 gramm
szénhidrátot fogyaszthat:

 

Rakott karfiol: 49
g CH

 

 

Hozzávalók:

1 személyre:

·                           
200 g friss vagy
fagyasztott karfiol(8 g CH)

·                           
1 dl natúr joghurt
(5 g CH)

·                           
12 dkg csirkemell

·                           
fél fej vöröshagyma

·                           
1 ek. olívaolaj

·                           
1 gerezd fokhagyma

·                           
só

·                           
őrölt fehérbors

·                           
fűszerpaprika

·                           
45 g rizs (36 g CH)

 

 

 

Elkészítés

A
karfiolt sóval megpároljuk, a rizst pedig megfőzzük. Közben az olívaolajon
megfuttatott vöröshagymán megpirítjuk a darált csirkemellet, majd
fűszerpaprikával, borssal, fokhagymával puhára főzzük, és összekeverjük a
rizzsel. A tepsit vékonyan kiolajozzuk, és alulra egy réteg karfiolt teszünk,
majd a húsos töltelék, és újra a karfiol következik. Tetejét joghurttal
meglocsolva sütőben szép pirosra sütjük.

Megjegyzés: Az étel 3 evőkanál főtt bulgurral
is készülhet, ha már elmúlt a terh. diabétesz. A bulgur tört búza, amit a török
konyha török rizsnek hív. Előzőleg megpárolják, így csak rövid ideig kell
főzni. Kétféleképpen kapható: fél, ill. egész búzaszemekből álló, ezt köretnek
használják fel, és apróra tört, amelyből salátákat, vagy alkotrórészként főtt
ételeket készítenek.  Ennél az ételnél
megfőzzük a bulgurt, és összekeverjük a vöröshagymás és fokhagymás
csirkemellel, ha már megpuhult.