Kezdetek

2010 február 3. | Szerző: martadne |

 

Madarat lehetett volna velem fogatni, mikor kiderült, kisbabát várok. Alig vártam az első vizsgálatokat, hogy addig is megtudjak valamit a bennem növekvő kis életről. Magabiztosan, félbevágott citrommal felvértezve libbentem be a vércukorvizsgálatra. Sajnos, elég félszegen jöttem ki, ugyanis az éhomi vércukorértékem meghaladta a 6-ot, bár ettől függetlenül is megitatták velem a szörnyűségesen édes vizet. Rá egy órára és két órára is vért vettek. Utóbb kiderült, fennakadtam a szitán, pedig milyen jó lett volna, ha én is csak egy vagyok a problémamentes kismamák között! Sajnos a sorsom másként rendeltetett. Erre és a magas vércukorértékek komolyságára igazán akkor jöttem rá, mikor a nőgyógyászom a kismamakönyvem minden lapjának tetejére nagy, vastag betűkkel rávéste: GDM. Ez a terhességi cukorbetegséggel „sújtott” kismamák latin elnevezése. Itt pecsételődött meg a sorsom. Mikor pedig elmentem életemben először a diabetológiai szakrendelésre, és megtudtam, hogy milyen szigorú diétának kell alávetnem magam, elátkoztam magamban a terhességi vércukorbetegség kiszűrésének feltalálóját. Az az igazság, szerettem az édes, finom ételeket, és szerettem sokat enni, amennyi jólesik. Felötlött bennem, most már életem végéig diétáznom kell? Igazságtalannak tartottam, bár a kisbabámra gondolva beletörődtem, hiszen már akkor is ő volt a legfontosabb. Néha még azért eszembe jutott, amit a barátnőm mondott, mikor elmeséltem neki a bajom: „Na, te is inkább sarokházat örököltél volna!” Igen, ez is éppúgy örökölhető, mint a sarokház, bár az illetéket megússza az ember. Kiderült, én is örököltem, nagymamámnál kezdődött, anyukám és nővérem is a „szerencsés kiválasztottak” közé tartozik.

 

A diabetológián ideiglenesen „megajándékoztak” egy vércukormérő készülékkel, tűt is akartak adni, de ez ellen heves fejrázással és kézfenntartással tiltakoztam. Inkább vettem egy ujjbegybökő tollat a mérésekhez, és innentől kezdve naponta 3-4-szer böködtem magam. (Kezdtem egy rossz narkósra hasonlítani, bár nekem csak az agyam szállt el, ha lemerült a mérőben az elem, és csak annyi volt a különbség, hogy én az ujjam döfködtem. Attól tartottam, a 9. hónap végére „szitává lövöm” a saját ujjaim…) Mértem éhgyomorra, étkezés előtt és utána is. Hol jobb eredményeket kaptam, hol rosszabbakat, a diétát pedig nagyon igyekeztem tartani, és szófogadó kislánynak éreztem magam, ha étkezés után egy órával 7 alatt maradt a cukrom. Milyen jó lett volna, ha valaki a terhesség előtt figyelmeztet, hogy ez nem is lesz olyan egyszerű, főleg, ha az ember olyan másik négy, édesség- és tésztakedvelő családtaggal van megáldva, mint én. A férjem családjáról ne is beszéljünk. Eleinte nehezen fogadták el, hogy látták, én kivonulok, ha ők süteményt esznek. Néztem volna végig nagyokat nyeldekelve és a nyálamat csorgatva?

 

Mindez 2004-ben volt. Alig hallottak az ismerősök a terhességi diabéteszről, volt olyan is, aki azt javasolta, mit foglalkozok a diétával, inkább kóstoljam meg a sütijét. Sajnos elég közeli rokonom az illető, és nem zavarta, hogy ezzel a babát veszélyeztetem. „Olyan sovány vagy, egyél!” – próbálkozott tovább, én pedig a dühtől fuldokolva otthagytam. Sokat számít a barátok, rokonok támogatása, mert nehéz átszokni a diétára a „normális”, édességeket fogyasztó habzsolás, nasizgatás után. Kemény volt, de megérte. A kislányom, Réka, 3750 grammal jött a világra 16 óra vajúdás után. Féltem, hogy a terhességi cukorbetegség miatt nagyon nagy baba lesz, de közölték velem, ez pont jó, 4 kg alatt van. Én pedig büszke voltam magamra, hogy végigcsináltam. A terhességet 69 kg-al kezdtem, és 71 kg voltam az utolsó napokban a diétának köszönhetően. Szülés után 64 kg-ra fogytam. Utána pedig jöhetett a kedves rokonság csodálkozni, a 174 centi magasságommal karcsú voltam.

 

Szülés után a diétát nem tartottam olyan szigorúan, hogy tudjak szoptatni, ami szintén fontos volt a számomra, de furcsa módon már képtelen voltam megenni a nagyon édes ételeket. Sikerült „leszoknom”róluk.

 

Úgy örültem volna, ha kaptam volna segítséget azzal kapcsolatban, milyen kész fogásokat ehetek, ha készen megkaptam volna, hogy például az 50 gramm szénhidrátot tartalmazó ebédből mit lehet kifőzni.

 

Azoknak a kismamáknak szeretnék segíteni, akik hasonló cipőben járnak, mint én. Igaz, azóta már szültem még egy csemetét (3210 grammal érkezett erre a világra 2008-ban), és a második terhességem is végigkísérte a terhességi diabétesz réme. Amint az a kisfiam születési súlyából is látszik, „ráedződtem” a témára, sikerült a megfelelő étrendet kialakítanom a várandósság alatt. Az első hónapban 64 kg-ot nyomtam, mire megszületett Gergő, 60 kg lettem. Akinek elmesélem, senki sem akarja elhinni, hogy a két terhesség alatt 10 kg ment le rólam, és nem híztam meg, ahogy más. De  megérte!

 

Először is adnék egy reggeli tippet a kedves olvasónak. A receptben található CH a szénhidrát rövidítése.

 

Reggelire:

 

Almasaláta: 32g CH

 

Hozzávalók: 2db 100g-os alma (2x7g), 1 natúr joghurt (5g), 1 fél kávéskanál mustár, 1 teáskanál méz (12g), 2 kis darab fahéj, egy kisebb fél citrom (1g), 2-3 szem szegfűszeg.

 

Alaposan megmossuk az almákat, de nem hámozzuk meg, hanem csak vékony szeletekre vágjuk. Meglocsoljuk a frissen facsart citrom levével, így nem barnul meg. Üveg vagy műanyag tálba tesszük, és rácsorgatjuk a mézet, majd lefedve a hűtőbe tesszük. A fahéjat és a szegfűszeget kevés vízzel felforraljuk, majd miután kihűlt, az almára öntjük. A joghurtot a mustárral elkeverjük, és fogyasztás előtt az almára locsoljuk.

 

Megjegyzés: Annak ajánlom, aki szereti vagy kívánja a savanyút. Azt hiszem, akad majd olyan kismama, akinek a kedvében fogok járni ezzel a salátával.

 

Az almáról röviden, avagy mit is érezzünk, mire jó az alma, milyen pozitív tulajdonságai vannak testünkre nézve:

 

–    Védi a bélflórát, segíti az emésztést.

–  Székrekedés ellen reggelente javasolt egy alma elfogyasztása, mivel magas a rosttartalma

–     Hasmenés ellen is tökéletes: a benne található pektin megköti a mérgeket a bélben, visszaállítja a megfelelő bélműködést. Ha hasmenésünk van, reszeljünk le egy almát, és kanalanként fogyasszuk el. Természetesen várandósság alatt inkább előbb az orvost látogassuk meg, de persze ezt is alkalmazhatjuk otthon.

–      A pektin nagyszerűen helyreállítja a koleszterinszintet.

–      Ha napi rendszerességgel eszünk almát, akkor az jótékonyan hat a magas vérnyomásra, segíti a máj és a vesék működését.

–     Ha nem hámozzuk le róla a héját, akkor csökkenthetjük vele a migrénes rohamaink számát.

–      Magas C-vitamin tartalma megvéd minket a megfázástól és a stressztől.

–      Ha mégis bekapunk egy vírust, akkor az almatea segít a regenerálódásban. Ezt a következő módon lehet elkészíteni: A héjat és az almadarabokat öntsük le fél liter vízzel, és rövid ideig forraljuk. Szűrjük le, hagyjuk 5 percig állni, és langyosan igyuk meg.

 

Legközelebb leírom azoknak, akik nem tudják, miért is alakul ki a terhességi diabétesz, és adok egy finom ebéd tippet. Jó étvágyat a salátához, és kitartást kívánok a fennmaradó hetekre!